Agria Park - Eger

Turista információ

Ha Egerben jár, szüksége lehet pár hasznos információra. Az alábbi témákban csokorba gyűjtöttük ajánlásainkat. Tallózzon kedvére!

Nevezetességek

Pihenés

Étkezés

Beszédes szavak

Csak itt, nem csak most- helyi sajátosságok

Eger rövid történelme

Nevezetességek
1. Líceum

Az 1700-as évek második felében épült líceum szerkezete a barokk stílust követi, de általában rokokó díszítőelemek ékesítik, kivéve a bazilika felé forduló főhomlokzatot, amelyet a kezdődő klasszicizmus jellemez. A főhomlokzat hármas kapuján belépve ovális kapucsarnokba jutunk, majd a kétkarú lépcsőházba. Az első emeleten a főlépcsővel szemben nyílik a díszterem, mennyezetét Franz Sigrist hatalmas freskója díszíti, és az egyetem négy karát, fakultását ábrázolja. A jogi kart az Igazság szobrával és a Hétszemélyes táblával, a bölcseletet földméréssel, csillagászattal, katonai és politikai földrajzzal; az orvoslást boncolással, gyógyítással; a teológiát egyházatyákkal, angyalokkal, égbolttal és allegorikus képekkel jeleníti meg.

Cím: Eger, Eszterházy Károly tér 1.
Telefonszám: 36/520-400
E-mail: gazd@ektf.hu
Nyitvatartás: Szo-V.: 9.30-13
Fax: 36/520-440

Forrás: www.vendegvaro.hu

2. Bazilika

A klasszicista dóm Hild József tervei alapján épült 1831-36 között. Az épület hosszúsága 93 m, kupolájának szélessége 18 m, két tornya 54 m magas. A lenyűgöző méretek különösen a főhomlokzat előtti impozáns lépcsősorról szembeötlőek. A templomhoz vezető lépcső két oldalán kőből faragott szobrok állnak: elöl a magyar szent királyok, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál; valamennyi Marco Casagrande műve. A timpanonnal lezárt portikuszt nyolc darab 17 méter magas korinthoszi oszlop szegélyezi. A templom külső homlokzatának domborművei Jézus életéből vett jelenetek. A homlokzat magasított oromzatán három szobor áll, a Hit, Remény, Szeretet allegóriái.

Cím: Eger, Pyrker tér 1.
Telefonszám: 36/515-725
Nyitva tartás: H-V 8-20
Fax: 36/515-725
Akadálymentes környezet: Bejutás kerekesszékkel

Forrás: www.vendegvaro.hu

3. Kispréposti Palota

A volt kispréposti lak 1758-ban épült rokokó stílusban. Ma ismét egyházi tulajdonban van, de egyelőre a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal irodája is itt található. A kapu mindkét oldalán a fülkében egy-egy váza van. Emeleti dísztermének mennyezetén Kracker freskója, az Erény diadala a bűn fölött (1774) található. A díszítő festés is Kracker Lukács munkája. A vasrácsokat valószínűleg Fazola Henrik készítette.

Cím: Eger, Kossuth Lajos u. 4.
Telefonszám: 36/516-006

Forrás: www.vendegvaro.hu

4. Érsekkert

A parkot keletről az Eger patak határolja, partján sétány és kerékpárút húzódik. A francia parképítő művészet legszebb hagyományait őrzi. Érdemes bebarangolni a parkot: fái, hídja, kis ligetei megkapóak az év minden szakában. Az Érsekkert közepén található a Liget Kaszinó, mellette a város egyik legnagyobb sporttelepe és fedett körcsarnoka.

Szabadon látogatható.

Forrás: www.vendegvaro.hu

5. Termál- és élményfürdő

A patakparton sétálva visszaérkezünk a Klapka utcára. A Petőfi téren találjuk az egri termál- és élményfürdőt. A melegvizes strand hat szabadtéri és egy részben fedett medencével várja a látogatókat. Egert 1976-ban országos jelentőségű gyógyhellyé nyilvánították. A természetes forrásokból naponta több ezer köbméter víz tör elő. A termálfürdő mellett találjuk a Török fürdőt.Vize a mozgásszervi megbetegedésekre, a nőgyógyászati panaszokra és a gerincoszlop betegségeire kedvező hatással van.

Forrás: www.egercity.hu

6. Fazola-kapu

A megyeháza legfőbb ékessége, egyben a magyarországi kovácsoltvas-művesség kiemelkedően gazdag, igényes és egyben reprezentatív darabja a főkapu fölötti félköríves vasrács, a Hit, Remény és Szeretet allegorikus alakjaival, valamint a kovácsoltvas kapuk, amelyeket Fazola Henrik készített 1758 és 1761 között.

Cím: Eger, Megyeháza, Kossuth u. 9.

Forrás: www.vendegvaro.hu

7. Egri vár

Az ország egyik leglátogatottabb, legismertebb műemléke az egri vár és az itt működő Dobó István Vármúzeum. Népszerűségét többek között annak köszönheti, hogy ez az egyik legjobb állapotban megmaradt egykori végvár. A várat a tatárjárás után kezdték építeni, és az azt követő évszázadokban mindig fontos stratégiai szerepe volt, de hírnevét 1552-ben vívta ki. Ekkor Dobó István várkapitány vezetésével a kétezer egri hős visszaverte a több tízezres ostromló török sereget. A vár és vitézeinek tette a XX. században lett legendává, amikor Gárdonyi Géza megírta Egri csillagok című regényét. Az írót a várban helyezték örök nyugalomra.

Ma is a harcokat látott bástyák, lőréses falak között lehet feljutni a belső várba - ami az erődítmény legősibb és legfontosabb része. A várudvar meghatározó épülete az 1475 előtti években emelt egyemeletes püspöki palota, Eger városának és várának legrégibb épülete.

Cím: Eger, Vár 1.
Telefonszám: 36/312-744
E-mail: varmuzeum@egrivar.hu
Nyitvatartás: Ápr. 1-aug.31.: 8-20, szept. 1-30.: 8-19, márc. és okt.: 8-18, nov. 1-febr. 28.: 8-17
Fax: 36/312-450

Forrás: www.vendegvaro.hu

8. Minaret

A faragott homokkőből épült torony tizennégyszög alaprajzú és 40 m magas. Európa legészakibb török kori emléke. A keleti oldalához épített dzsámit városrendezési okokból 1841-ben lebontották. Magas törzsén belül 97 csigalépcsőfok vezet fel a körerkélyre, amelyet vaskorlát övez, a kősüveg hegyét félhold és kereszt díszíti. 350 év után, 1997-től, az egri nyári rendezvénysorozat keretében ismét megszólal a müezzin éneke a minaretből. Az országban található három álló minaret (Pécs, Érd, Eger) közül ez van a legjobb állapotban, és ez a legmagasabb.

Cím: Eger, Knézich Károly u. 1.
Telefonszám: 30/684-8421
Nyitva tartás: Ápr. 1-okt. 31.: H-V 10-18

Forrás: www.vendegvaro.hu

9. Dobó tér

Stróbl Alajos alkotását, a várvédő Dobó István szobrát 1907-ben állították fel a róla elnevezett tér közepén. A szobor a város egyik jelképe lett.

Cím: Eger, Dobó tér

Forrás: www.vendegvaro.hu

10. Minorita templom

A templom a híres barokk kori építész, Kilian Ignaz Dientzenhofer alkotása. A templom tornyainak magassága 57 m, erősen kiugró párkányokkal többszörösen tagoltak. Különleges értékűek a templom berendezésének famunkái. A templom egyhajós, alaprajza latin kereszt alakú. Különlegesen hatásos a homlokzata, mely a két torony között ívesen kidomborodik. A főbejárathoz lépcsősor vezet; kétoldalt magas lábazatra állított, hatalmas oszloppárok szegélyezik, melyek magasan, a főpárkányig nyúlnak fel.

Magának a kapunak a zárókövén rokokó keretezésben a PRO DEO NUNQUAM SATIS (Istenért semmi sem elegendő) jelmondat olvasható. A felirat fölött gazdagon faragott keretben két keresztbe tett kart látunk; ez a ferences címer. A homlokzat szobrászati díszeit Öreg Hössz János egri "statuárius", azaz képfaragó, szobrász készítette. A kecses toronysisakok tetején kovácsoltvas keresztek vannak.

A főhajó háromszakaszos, lendületesen feltörő térség. A szentély négyzetes alaprajzú, a végén nagy oltárépítménnyel. A főoltár előtt kétoldalt Szent Lajos és Szent Bonaventura stukkóból készült szobra áll. A templomtérben hat mellékoltár van. A mennyezet freskóit Reindl Márton pozsonyi festő készítette 1769-1770 között. A templom szószékén az asztalosmunkát Benedictus Mönch szerzetes, a stukkómárványt Spórer Mihály, a nagy aranyozott domborművet (Keresztelő János a pusztában) Móczer József készítette 1792-ben. Ugyanebben az évben készültek el a templomhajó művészien faragott padsorai.

A főoltár képét 1771-ben Kracker Lukács festette, a vörös márvány oltárasztalt Szelecky Márton készítette. Az alapkőbe helyezett okirat szerint a templom kivitelező mestere Falk János egri kőművesmester, az ő egy év múlva bekövetkezett halála után pallérja, a szintén egri Nietschmann János irányításával folyt az építkezés. A templomban megtekinthető Kinga és Boldog Jolán, valamint Nagy Lajos király lányának, Szt. Hedvignek az ereklyéje is - ez utóbbi Lengyelországból érkezett hazánkba.

Cím: Eger, Dobó István tér 4.
Telefonszám: 36/516-613
Nyitva tartás: H-V 9-18
Fax: 36/516-614

Forrás: www.vendegvaro.hu

11. Rác templom

A Széchenyi utca északi végén egy kis dombon áll a különleges atmoszférával rendelkező Görögkeleti vagy Szerb templom. Egykori plébániaházában ma Vitkovics Mihály szerb költő emlékszobája és Kepes György magyar művész kiállítása tekinthető meg. Kepes György a vizuális művészetek XX. századi történetének kiemelkedő fontosságú képviselője. A kiállításon több mint 200 műve (festmények, fotók, fotogramok, tervek, vázlatok) mutatja be sokrétű életművét, melyet gazdag dokumentációs anyag egészít ki. Sétáljunk vissza a Széchényi utcán a belvárosba. Útközben betérhetünk hazánk egyetlen tűzoltómúzeumába is.12. Cisztercita templom.

Forrás: www.egercity.hu

13. Érseki palota

A barokk stílusú palota a XVIII. század folyamán több részletben épült. A kápolna falait rokokó-stukkók díszítik, és remekműnek számít a felsőtárkányi márványból faragott házi oltár. A palota udvarát a Széchenyi utcától elválasztó vaskerítés rácsos nagykapujának dísze is a Fazola család műhelyéből került ki. Az Érseki Gyűjteményi Központban "Két és fél évszázad az egri püspökök és érsekek történetéből" címmel tekinthető meg kiállítás. A palota csak kívülről tekinthető meg, a volt érseki gazdasági épületekben elhelyezett kiállítás természetesen látogatható.

Cím: Eger, Széchenyi u. 1.
Telefonszám: 36/517-589
E-mail: titkar.eger@communio.hu
Fax: 36/517-751

Forrás: www.vendegvaro.hu

14. Szépasszony-völgy

A ma közel 200 pincét számláló Szépasszony-völgy az elmúlt évszázadokban szorosan összekapcsolódott az egri borok hírnevével. A völgy nevéhez legendák sora fűződik.Bakó Ferenc néprajzkutató szerint a"Szépasszony" az ősvallás egyik istenasszonya volt, Vénuszhoz hasonló alak, a szerelem istennője. Neki mutattak be áldozatit ezen a helyen. A földművesek egy híresen szép asszonyról mesélnek, aki itt árusította az egyik pincében a jó egri bort. Mások szerint egy úri villa kikapós szép asszonyáról kapta a nevét a völgy. A levéltári adatok alapján nem állapítható meg egyértelműen a név eredete, mint ahogy az első pincék építésének ideje sem. A pincéket az eger határában több száz méter vastagságban megtalálható riolittufába vágták, mely kivállóan alakítható. További előnye, hogy benne a bor állandó 10-15 °C-os hőmérsékleten tartható az esztendő bármely szakában.

15. Város a város alatt - az egykori érseki pincerendszer

http://www.varosavarosalatt.hu/

Pihenés

A helyi szállodák gyűjteményét megtalálja a http://www.egercity.hu/ugyfel.eger?ugyfelek=szallashely vagy http://magyar.egerhotels.com/szallodak_hotelek.php oldalakon.

Étkezés

Nincs jobb, mint egy jó...
http://www.egercity.hu/ugyfel.eger?ugyfelek=etterem

Csak egy csésze kávé és egy szelet...
http://www.egercity.hu/ugyfel.eger?ugyfelek=cukraszda

"...Gondold meg és igyál, örökké a világ sem áll..."
http://www.egercity.hu/ugyfel.eger?ugyfelek=sorozo

Beszédes szavak

Eger Magyarország egyik legszebb ősi, műemlékekben gazdag városa a Mátra és a Bükk hegység között folyó Eger patak völgyében a Bükk nyugati lábánál húzódó dombvidéken fekszik. Nevének pontos eredetét jelenleg sem tudjuk. Van olyan feltevés, hogy a hely elnevezését az Eger patak partjain valaha bőségesen növekedő "egerfáról" (azaz égerfáról) nyerte. A magyarázat helyesnek látszik, mivel a város neve tükrözi osi természeti környezetét, illetve annak egyik legjellemzőbb növényét, a mocsaras partokon gazdagon tenyésző égerfát, amely azóta kipusztult. Ezt a feltevést megerősíti a város német Erlau = Erlen-au (Egerfa-liget) elnevezése is. Van olyan teória is, hogy Eger neve az ager (föld) latin szóból származik. Akik ezt a nézetet vallják, abból indulnak ki, hogy az újabb kutatások szerint a XI-XII. században úgynevezett latinusok, vallon eredetű telepesek költöztek az említett századokban Eger és környékére.

Forrás: www.agria.hu

Csak itt, nem csak most- helyi sajátosságok

Világszerte ismert az Egri Bikavér, mint kitűnő borféleség. Helyi érdekesség a XVIII. század közepétől gyártott csekély alkoholtartalmú úgynevezett Egri Víz, valamint a XVIII. század második felében és a XIX. század elején gyártott török eredetű úgynevezett bujavászon. Eger radioaktív tartalmú hévizei egyedül állóak a maguk nemében. Ezek a vizek teremtették meg már a középkorban az egri fürdőkultúra, e században pedig a nagyhírű úszósport alapjait.

Forrás: www.agria.hu

Eger rövid történelme
A honfoglalóktól az Egri Csillagokig

A honfoglaló magyarság első nemzedéke a X. század elején szállta meg Eger területét. Erre utalnak az arab pénzekkel keltezett fegyveres férfisírok a város határában Almagyaron és Répástetőn. Honfoglaláskori leletek kerültek felszínre a múlt század végén a Szépasszonyvölgy környékén is.

Eger létrejötte valójában egybeesik első királyunk, Szt. István állam- és egyházszervező tevékenységével. István még 1009 előtt, a szervezett tíz püspökség egyikét itt hozta létre. A település, mint püspöki székhely már a korai középkorban jelentős helyet foglalt el a magyar városok sorában. A környék természeti adottságai, az alföld és a hegyvidék találkozása különböző országrészek közötti gazdasági és kulturális kapcsolat létesítését tette lehetővé. Ezt a fejlődést akasztotta meg átmenetileg a tatárjárás 1241-ben, amikor is II. Kilit püspöksége alatt feldúlták és felégették a várost.

Lambert Eger püspöke 1248-ban bizonyára a tatárjárás tapasztalatai alapján IV. Béla királytól kővár építésére kapott engedélyt. A csaknem teljesen elpusztult város így feltámadt és a XIV-XV. században elérte középkori fejlődésének csúcspontját. Ebben az időszakban a város széléig terjeszkedő erdőket nagyrészt kiirtották, s helyükre szőlőt telepítettek. A településen egyre több polgári ház épült. Kialakultak a várba és az északi bányavárosok felé vezető útvonalak, a régi vízfolyást követő belvárosi, ma is kanyargós mellékutcák. A különböző környékbeli települések, például Almagyar, Czigléd stb. összeépültek Egerrel.

Mátyás király uralkodása (1458-1490) újabb fejlodést hozott a település életében. Bekensloer János püspök építette át gótikus stílusban a várbeli püspöki palotát, amely jelenleg is látható

A mohácsi vész után, 1526 után szomorú időszak következett be Eger életében is. A kettős királyság idején a város szinte évente cserélt gazdát, s a török is közeledett. Ez a tény követelte meg a vár megerősítését. 1552 őszén Dobó István várkapitánynak és maroknyi hadinépének sikerült megvédeni a várat, sőt ezáltal Észak-Magyarországot is a terjeszkedő török birodalomtól. Az 1552-es viadalnak állított örök emléket Gárdonyi Géza, az Egri csillagok című halhatatlan regényében, melyet a világ számos nyelvére lefordítottak.

Török uralom majd Rákóczi

Míg Dobónak és katonáinak 1552-ben sikerült a várat megvédeni, addig 1596-ban az akkori kapitány vezetése alatt álló idegen zsoldosok azt feladták, így Egerben 91 éven keresztül a török lett az úr. A török uralom emlékét őrzi a XVII. század végén épült karcsú minaret, amely az egykori oszmán világbirodalomban legészakabbra látható ilyen építménye.

A török kiűzése után a felszabadított várost a császári kormányzat kincstári birtoknak tekintette. I. Lipót 1688-ban Egert szabad királyi várossá nyilvánította. Ez azt jelentette, hogy mentesült az egyházi földesúri terhek alól. A szabadkirályi városi állapot azonban csak 1695-ig tartott, mert a visszatelepedő püspök Fenessy György visszaszerezte az uralkodótól korábbi püspöki városi jogállását.

A Rákóczi-szabadságharc időszakában 1703-tól 1711-ig a város a felszabadult országrész központja volt. II. Rákóczi Ferenc fejedelem a többször tartózkodott a település falai között, s itt volt a főhadiszállása.

Eger életében a XVIII. század a virágzás, a fellendülés időszaka. Eger püspökei, különös tekintettel Barkóczy Ferencre és Eszterházy Károlyra, kialakították Eger ma is látható barokk városképet. A barokk épületek közül leglátványosabb: a líceum (ma az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola központi épülete), a minorita templom, a kispréposti palota, a nagypréposti palota (ma megyei könyvtár), a vármegyeháza, benne Fazola Henrik két gyönyörű kovácsoltvas kapujával, s a szerb (rác) templom A lakosság száma ugrásszerűen; megnövekedett. Míg 1688-ban csak 1200 fő volt, addig 1787-ben már több mint 17 000 fő. Ekkor Eger létszámát tekintve az ország hatodik városa volt. Ekkor érte el virágkorát a szőlőkultúra is. A szőlőterület a településen több mint tizenkétszeresére növekedett.

Kultúra, könyvtár és Iskolák/Nem középiskolás fokon

Eger életében a XVIII. század azért is fontos, mert Barkóczy, majd nyomdokain Eszterházy püspök a nagyszombati és a bécsi egyetem mintájára Egerben universitast, azaz egyetemet akart kiépíteni, mely 1744-ben nyílt meg, majd 1989-ben felvette az építtető, Eszterházy Károly nevét. Az intézmény több épületből áll helyet adva hazánk legszebb barokk könyvtárának, a Főegyházmegyei Könyvtárnak, ahol Mozart egyetlen Magyarországon őrzött levele is megtekinthető. Emellett a Líceum épületében csillagvizsgáló és camera obscura is található. A felsőfokú intézménynek Egerben már voltak előzményei, hisz 1700-ban a II. Rákóczi Ferenc pártján álló Telekessy István püspök papnevelő intézetet hozott létre, mely Egri Hittudományi Főiskola néven működik. 1740-ben Foglár György kanonok jogi iskolát alapított, 1754-ben pedig Barkóczy püspök bölcseleti iskolát hozott létre. 1769-ben Egerben Markot Ferenc irányításával megnyílt az ország első orvosi iskolája, amely 1775-ig működött.

Virágzás majd stagnálás

Az 1825-tol 1848-ig terjedő magyar reformkor Eger életében is maradandó nyomokat hagyott, különös tekintettel a kultúrára. Pyrker László János akkori érsek képtárat hozott létre, melyet 1844-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozott, mivel a város nem biztosított számára megfelelő helyet. Pyrker ajándéka képezte lényegében az alapját az 1900-ban nyitott Szépművészeti Múzeum anyagának. Pyrker nevéhez fűződik még 1828-ban a városban az első magyarnyelvű tanítóképző létrehozása, valamint a neoklasszikus stílusban Hild József által épített bazilika, Magyarország második legnagyobb temploma. Sőt 1837-ben Joó János rajztanár Héti Lapok címen elindította Magyarország első műszaki célzatú folyóiratát.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vívmánya képpen 1854-ben Eger felszabadult az egyház gazdasági hatalma alól, mivel a város megváltotta 50 000 forintért a kilenced és a taksa fizetését. Eger polgári fejlődése más városokétól eltérően azonban 1849 illetve az 1877-es kiegyezés után nem gyorsul meg. Nem kapcsolódhatott be a vasúti fővonalba. Mindössze a már a reformkorban létesített malom, a dohánygyár és a lemezárugyár képviselte az ipari fejlődést.

Magyar Athénból iparváros

A századfordulót követő évtizedekben Egerben az iskolaváros jelleg dominált. Iskolái és más kulturális intézményei miatt magyar Athénnek is nevezték. A század elején 1904-ben megnyílt Egerben az önálló kőszínház, megindul a település csatornázása, közművesítése. Magyarországon 1933-ban Eger elsők között kapta meg a gyógyfürdő engedélyt.

Az 1945-öt követő évtizedekben a rendszerváltásból következően megindul a város iparosítása, amelynek következtében korábbi kulturális központ jellege kezd elhalványulni, amely tény a település korábbi patináját csökkentette.

Hild a városvédő

Nagy szerencse, hogy 1968-ban a barokk belvárost védetté nyilvánították, s több más várostól eltérően ezáltal megkímélték a pusztulástól, s az oda nem illő modern épületek beépítésétől. 1978-ban a települést a helyi műemlékek védelme terén kifejtett kiváló munkájáért Hild-éremmel tüntették ki. A városvédő tevékenység elismerését jelenti, hogy az ICOMOS (Történelmi Városok és Falvak Nemzetközi Bizottsága) magyarországi székhelye Egerbe került.

Forrás: www.agria.hu

Kérem töltse le az Adobe Flash Playert.